-Ross-
-Diane, nem foglak elengedni!-húztam vissza.
-Miért Ross?-nézett rám keservesen.
-Mert...mert tudom, hogy szeretlek, csak olyan furán érzem magam.
-Nekem is hiányzik a családom, nem vagy egyedül.
-Szeretlek!-húztam közel magamhoz.
-Ahjj, te mindig romantikázol!-nevetett.
-Akkor maradsz?-mosolygtam.
-De csak mert olyan szépen kérted!-nyújtotta ki a nyelvét, és visszament a házba.
-Meg azért mert olyan jó pasi vagyok!-néztem elégedett mosollyal.
-Persze, persze!-ült le. Na és mi lesz a reggelimmel?
-Mindjárt kész.
-Ha végeztünk elmegyünk boltba.-jelentette ki.
-Mert hogy?-fordultam felé.
-Az maradjon meglepetés. De hozz elég pénzt.
-Mit szeretnél?-húztam fel a szemöldököm.
-Inkább, hogy te mit akarsz.
-Fogalmam sincs, hogy ezzel mire célzol, de örülj, hogy nem mondod el.-tettem le elé a tányért.
-Örülök is!-mosolygott, és belekezdett az evésbe.
Leültem én is mellé reggelizni. Miután végeztünk elindultunk egy boltba. De,hogy minek? Ahj...nők... De igaza volt..nem én vagyok az egyedüli akinek nincs családja. Neki is fáj, én pedig sosem figyeltem oda rá. El se hiszem. Szörnyű vagyok!
-Na és Diane, hogy hívják az öcséd.-kérdeztem.
Féltem, hogy most mi jön, de ha nem kérdezek rá attól is.
-Chris.-nézett maga elé.
-És, nem akarsz valamit mesélni róluk?
-Minek? Ők már úgy is elfelejtettek.-fordult az ablak felé.
-Honnan veszed?-simítottam meg a karját.
-Mivel szó nélkül elmentek. És itthagytak.
-De hiszen azt mondtad, hogy azt akarták menjél vissza.
-Igen, tudom én vagyok a hibás. De mégis csak egy kislány voltam...-temette fejét a kezébe.
Hallottam, hogy sír ezért félreálltam a kocsival. Minek is kellett nekem ez az egész?! De, de ez jó! Most legalább kijön belőle. Ami lássuk be sosem árt.
-Ne sírj kicsim!-emeltem fel a fejét.
Letöröltem a könnyeit és magamhoz öleltem.
-Tudom, hogy minden rendben lesz. Kérlek bizz bennem!
-Mikor, Ross? Mikor?
-Nemsokára.-mondtam nyugtató hangon.
-Pont te mondod? Aki elmenekült az élete elől? És mindent felad csak ne kelljen visszamennie, a családjához?
-Ez nem olyan könnyű...-engedtem el.
-Igazad van! És sokkal könnyebb lenne. De én...én azt sem tudom hol vannak és, hogy mi a véleményük rólam.
-De te erősebb vagy mint én.
-Ezt honnan veszed?
-Sokkal több mindenen át kellett menned...Az én életem a tiedhez képest egy főnyeremény.Csak én vagyok a hülye, hogy ki is használjam.
-Épp erre akarrak ráébreszteni! Hogy te ne rontsd el! Neked még nem késő. És most pedig azért megyünk a boltba, hogy vegyünk neked egy gitárt!
-Hmm.-nevettem fel. Minek az nekem?
-Ha másért nem, hogy engem megtaníts! Mert úgy is ellenkeznél, de tudom, hogy másra is fogod használni!-mosolygott rám, és rendesen visszaült.
-Szeretlek!-döntöttem ölembe.
-Mi van rajtam szeretnivaló?
-Minden! A szemed, a szád, az a kis husi arcod!-fogtam meg kétoldalról utolsó említettjét.
-Nem is igaz!-ellenkezett.
-Cstt!-csókoltam meg. De igaz! És ha nem elég, akkor folytathatom még.
-Jó akkor folytasd!-mosolygott.
-Kedves, akaratos, szeretetre méltó. Ja és kihagytam...-simítottam meg a hasát.
-Köszi, asszem elég!-nevetett és lefogta a kezem. Most pedig veszünk egy gitárt a rocksztárnak!-nevetett még mindig.
-Ohh igen, ha tudnád milyen profi vagyok.
-Már előre félek!-mosolygott.
-Rydel-
-Biztosan ezt szeretnéd?-kérdezte anya aggódó tekintettel.
-Elkell mennem, különben lehet, hogy nem találjuk meg soha többé.
-És hova mész? Akárhol lehet!-mondta.
-Angliába megyek először. Biztos, hogy Európában van. Szereti Angliát...Elősször oda megyek. Ha nem találom hát megyek tovább. Franciaország, Spanyolország...valahol megtalálom.
-Ugye most csak viccelsz? Be akarod járni egymagad egész Európát?!-kérdezte idegesen.
-Majd jövök.-mondtam halkan és megfogtam az egyik bőröndöm fogóját.
-Vigyázz magadra!-ölelt meg Riker.
-Biztos ne menjek veled?-kérdezte Ryland.
-Nem kell. Csak a reptérre vigyél ki.-mondtam.
-Siessetek haza!-ütögette meg a vállam apa.
-Te hiszel bennem?-fordultam felé könnyes szemekkel.
-Persze, hogy hiszek!-adott egy puszit az arcomra. Te vagy a legeslegjobb nővér a világon!
-Köszönöm. Nos akkor, Ry...mehetünk?-kérdeztem.
-Mehetünk.-mondta.
-Sziasztok!-léptünk ki.
Bepakoltuk a csomagjaimat majd elindultunk.
-Biztos ezt akarod?-kérdezte.
-Már nem fogok visszafordulni! Megkeresem akármibe is kerül.
A reptérig nem szóltunk egymáshoz többet, csak amikor megérkeztünk.
-Mikor indul a géped?-állította le a motort.
-Fél óra múlva.-néztem az órámra.
-Gyere vegyük át a jegyed!-szállt ki.
-Honnan tudtad, hogy már lefoglaltam?-szálltam ki én is.
-Belahalnál, ha nem ablak mellé ülnél.-nevetett.
-Na jó, ez tényleg igaz...-mosolyogtam.
Bementünk az épületbe. Odamentünk a pénztárhoz, ahol a jegyeket kell megvenni.
-Jóestét, Rydel Lynch, és a londoni járatra foglaltam jegyet .-mondtam.
-Rydel Lynch...-kutakodott a jegyek között a pult mögött álló nő. Itt is van!-nyútotta oda.
-Köszönöm!-mondtam, majd Rylanddel leültünk a várakozóba.
-Mondd meg Rossnak, hogy szeretem.-szólalt meg öcsém egy kis csend után. És, hogy mindenkinek nagyon hiányzik. Meg azt is,hogy Rocky és Riker már megbánták amit tettek!
-Ezt a részét bízd rám.-mosolyogtam rá.
-Szerinted biztos,hogy Angliában van?
-Semmi sem biztos.-sóhajtottam.
-Elmegyek kávéért. Te is kérsz?-nézett rám.
-Ha már úgy rákérdeztél.-nevettem.
Amíg Ry elment, végiggondoltam az egészet. Vajon tényleg megtalálom? Vagy reménytelen az egész? Egyedül menni fog? Távol mindentől, mindenkitől? Muszáj lesz. Nem mehetek vissza egyedül. Szükségem van rá.
-Diane-
-Na és ez?-mutattam Rossnak már vagy a 100. gitárt.
-Nem. Túl unalmas...-ment tovább.
-Unalmas? Kérlek Ross...egy gitár mitől lesz unalmas?-nevettem.
-Mert unalmas...-mondta.
-Tudom, hogy egyik sem Luna, de valamelyiket igazán kiválaszthatnád.
-Honnan tudod, hogy Lunának hívják, és, hogy ez a bajom?-nézett rám kérdőn.
-Mi? Azt mondtam, hogy Luna? Úgy értettem...ömm..-vakartam meg a tarkóm.
-Azt tudtam, hogy ismertél , de, valamit nem árultál el, ugye?-mosolygott rám.
-Mit?
-Esetleg...nem vagy rajongóm?-nevetett.
-Dehogyis!-vágtam rá.
-Dehogynem!-pöccintett az orromra.
-Ezt nem akartam elárulni.-néztem pöszén.
-Miért? Szerintem tök cuki!
-Válasszunk már egy gitárt!
-Miért tereled a témát?-mosolygott.
-Mert.
-Diane, ez nem gàz.-fogtam meg a kezét.
-Vegyük már meg az egyik gitárt!-nyavajogtam.
-Jó válassz te.-mondta.
-Hm...mondjuk legyen ez.
-Pont olyan mint Luna.-fogta meg.
-Igen, olyan!-fordultam felé.
-Miért csinálod ezt velem?-nézett a szemembe.
-Hogy ne rontsd el.-csókoltam meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése